(Nox – Mások voltunk) (Edda – Elmondom majd)


Nox – Mások voltunk


Dalszöveg

Hinni azt, hogy lassul az idő,
Nem mos el majd mindent az eső.
Álmodozni együtt csendesen.
Tudni azt, hogy nem vagy idegen.

V2.:
Remélni, hogy mindig így lesz majd.
Az örökkévalóság összetart.
Elsuttogni őrült szavakat.
Mondd, mennyit ér, ha végül elszakad
A pillanat?

Refrén:
Mások voltunk egyszer réges-régen.
Felhők szárnyán szálltunk odafent az égen,
De a múlt mélybe hullt, s a nap tüzét
Túl nem éltem.

V3.:
Előttünk a tiszta víztükör.
Csepp hullik rá, s mindent összetör.
Elhomályosul a régi kép.
Mi minden volt, az mára semmiség.

V4.:
Reméltem, hogy mégsem így lesz majd.
Elkerülünk együtt száz vihart.
Őszinték lehetnek a szavak.
Mondd, mennyit ért a vágy, ha így marad
A pillanat?

Refrén:
Mások voltunk egyszer réges-régen.

Felhők szárnyán szálltunk odafent az égen,
De a múlt mélybe hullt, s a nap tüzét
Túl nem éltem.

Refrén


 

Edda – Elmondom majd

Dalszöveg
Láttam a holdat a napot az égen,
Láttam a könnyeket az Ő szemében,
Láttam az arcát ahogyan elrohant,
Lassan megértettem miért boldogtalan,

Láttam az arcod láttam egy képen,
Láttalak téged Isten szemében.

Elmondom halkan csendben hogy mit akarok,
Elmondom halkan csendben hogy mi a titok,
Te vagy a lélektársam ó te vagy igen,
Ennyire egyszerű ez a nagy szerelem,
Elmondom majd.

Ne dobj el mindent ne mondd hogy kár volt,
Nem vagy már közel és nem vagy még távol,
Még minden bennünk van csak a jelen vádol,
Még nem ölt meg mindent a hétköznapi mámor.

Láttam az arcod láttam egy képen,
Láttalak téged Isten szemében.

Elmondom halkan csendben hogy mit akarok,
Elmondom halkan csendben hogy mi a titok,
Te vagy a lélektársam ó te vagy igen,
Ennyire egyszerű ó e nagy szerelem,
Elmondom majd.

Hiába kínál mást a féktelen élet,
Egyetlen pillanat és máris tovább lépek,
Csak az íze kell csak a villanás tüze csábít még,
Ami nélkül ami végül lehet így is a boldogság.

Elmondom halkan csendben hogy mit akarok,
Elmondom halkan csendben hogy mi a titok,
Te vagy a lélektársam ó te vagy igen,
Ennyire egyszerű ó e nagy szerelem,

Elmondom halkan csendben hogy mit akarok,
Elmondom halkan csendben hogy mi a titok,
Te vagy a lélektársam ó te vagy igen,
Ennyire egyszerű ó e nagy szerelem,
Elmondom majd.

Elmondom majd.

Elmondom majd.

Reklámok

Az idő bilincsében


Az idő bilincsében

Imádkozás közben  felvillant előttem előttem egy képsor amelyben láttam az embereket, akik tolongva és lökdösődve haladtak a felállított polcok között, és időnként egy-egy dolgot a bevásárló kocsijukba, vagy a kosarukba helyeztek. A látvány számomra a türelmetlenséget és a rohanást fejezik ki.

Ézs 30:15-18
15. Mert így szól az én Uram, az ÚR, Izráel Szentje: A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! De ti nem akarjátok, 16. inkább ezt mondjátok: Nem úgy lesz az, hanem lóháton vágtatunk! Hát majd vágtatnotok kell! Gyorsan akartok hajtani? Hát majd gyorsak lesznek üldözőitek! 17. Egy ember fenyegetésére ezrével elfuttok, öt ember fenyegetésére úgy elfuttok, hogy nem marad más belőletek, csak egy jelzőpózna a hegytetőn és egy zászlórúd a halmon. 18. De még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert bár ítélő Isten az ÚR, boldogok mindazok, akik benne reménykednek.

Ez a prófécia akkor hangzott el, amikor Izráelt asszír veszedelem fenyegette, és a nép pánikba esett, és szövetséges után kapkodott. De nem az Isten szövetségében bíztak, hanem emberekében.

Miért rohan az ember? Miért lett bilincsünk az idő?

Esetleg azért rohanunk, kapkodunk, hogy ne maradjunk le bármiről is amit fontosnak tartunk, miközben észre sem vesszük, hogy éppen az Életről maradunk le!

Ebben a nagy rohanásban felszínessé válik az életünk – és a hitünk is. De vizsgáljuk meg ezt, tegyük láthatóvá egy átlagos keresztény testvér hétvégi példáján keresztül.

Vasárnap reggel felébredve kapkodás és készülődés közepette készülődünk  a gyülekezeti istentiszteletre.
Nincs időnk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Bár lehet, hogy külsőnket ünneplőbe öltöztettük, de lelkünk romokban hever. A tegnapi megbántottságot, csalódottságot, fáradalmakat még nem adtuk át Istennek, sőt a kapkodás miatt nem, hogy csendességünk sem volt, imára sem maradt időnk. De nem baj, az a lényeg, hogy időben a gyülekezetbe értünk és kényelmesen hátradőlve hallgathattuk a lelkipásztor igehirdetését.

Az igehirdetés végén elgondolkodva kérdezzük magunktól, hogy miről is szólt a mai üzenet?

Jaj, azt nem tudom, mert bár lehalkítottam a telefonom, mégis többször jelzett, hogy keresnek, üzenetet kaptam, a facebookon hozzászóltak a képemhez …. stb.

Elégedetlen vagyok, mert nem szólt hozzám Isten az igehirdetésen keresztül. Talán ha beszélgetni maradnék a testvérekkel, meghallhatnám az Úr hangját is, de erre már nincs idő, vár a délutáni program.

Este holtfáradtan zuhanok az ágyba, mert vendégeket vártunk ebédre, a lakást is rendbe kellett szedni, jópofizni is kellett, majd mivel sokáig maradtak vendégeink, későre járt az idő, haza kellett fuvarozni őket, mivel nekik nincs kocsijuk, nekünk pedig van …
Ja és Istenre alig maradt idő. Nem baj, majd pótolom az előttem álló hét napjain.

Ez csak egy átlagos vasárnap rövid ismertetője. Aki magára ismert belőle vonja le a tanulságot, akire pedig nem ez jellemző az lélegezzen fel, és figyelmeztesse azokat akik nem ismerik fel saját képességeiket és teherbírásukat és élik ezt az önpusztító életmódot.

Sokan vannak akik ezt az öngyilkos rohanást további önpusztítással próbálják meg elviselhetőbbé tenni. A pénz utáni hajsza miatt egyre több munka felvállalásával, a pihenésre fordított idő csökkentésével. A szervezet jelzi a betegséget, de nincs idő orvoshoz menni, ráérünk míg bírjuk…

A gyülekezetben a szolgálatok halmozása miatt otthonra már alig jut idő, ezt sem tudom mikor van a házastársam születésnapja, a gyerekre nincs idő, esetleg jó lenne megkérdezni tőle, hogy hányadik osztályba jár, nehogy váratlanul érjen a bejelentés, hogy rövidesen esküvőre kell készülődni.

Az idő rövid és kevés, annyi dolgunk lenne még az életben amit szeretnénk elérni.

Ennek az örökös hajszának pedig az a vége, hogy nincs időnk egymásra, nincs időnk magunkra és nincs időnk Istenre.

Sok emberrel beszélgettem már, aki elmondta, hogy milyen jó azoknak aki követik az Urat, békességben élnek, nyugodtak és kiegyensúlyozottak. Jó lenne így élni, de sajnos nincs ideje ilyen dolgokra, mint Bibliát olvasni, gyülekezetbe járni…
A Vetés és aratás egyik régi számából ollóztam ki egy rövid kis történetet, melyet megosztok most veletek:

Idézet

“Még nem – szólt a fiúcska játék közben – majd ha megnövök, akkor fogok Istenre gondolni.
A kisfiúból ifjú lett.

Még nem – szólt a fiatalember – ha életemet megalapoztam már, majd több időm lesz…
Az ifjúnak ez is sikerült.

Még nem – szólt a férfiú – előbb gyermekeimről kell gondoskodnom. Ha rendesebb mederbe kerül az életem majd több szabadidőm lesz…

Még nem – kiáltotta – nem sokára nyugalomba vonulok, akkor majd ráérek olvasgatni, elmélkedni.

Így halt meg. Mindig más időre halasztotta, amit fiatalon kellett volna megtennie. Isten nélkül élt, ennek következtében reménység nélkül halt meg!”

Akik Isten nélkül élnek azok mind öngyilkos életet folytatnak. Életük a halál felé vezet. Kevesen vannak akik ezt felismerik, és nekünk akik látjuk ezt kötelességünk felhívni a figyelmüket erre. Éppen ezért meg kell ismertetni velük Istent. A testben és lélekben megfáradt embereknek csak Jézus adhat egyedül megoldást.

Máté 11:28-30
28. Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. 29. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30. Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.”

Sokan azt mondják: ez a rohanás ennek a felgyorsult életnek a korszelleme. Nekünk meg kell tagadnunk a korszellemet is, ha meg akarunk állni és Jézust akarjuk követni!

Isten vár minket. Azt akarja, hogy vezethessen bennünket. Megmutatja nekünk a helyes utat. A helyes út pedig az, ha nem a testi vágyaink igényeit akarjuk kielégíteni, hanem a lelki békességünket és a mennyei kincseket gyűjtjük és halmozzuk fel.

Hogyan tudjuk ezt megtenni? Erre több helyen is kapunk útmatatást a Bibliából. Példának Máté evangéliumából idézek.

Máté 22:37-39
„Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.”

Ez a két legfontosabb parancsolat. De mondhatjuk azt is, hogy akár az összes parancsolat összefoglalása. A szeretet parancsolata.

Hogyan kell Istennek is tetsző módon szeretni? Ezt a szeretethez és az Úrtól kapott békességet írja le  Ézsaiás próféta böjtről írt próféciájában.

Ézsaiás 58, 6-14
6. Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! 7. Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! 8. Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az ÚR dicsősége lesz mögötted. 9. Ha segítségül hívod az URat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul, 10. ha kenyeret adsz az éhezőnek, és jól tartod a nyomorultat, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény. 11. Az ÚR vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti, olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz. 12. Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá. 13. Ha nem jársz kedvteléseid után a nyugalom napján, az én szent napomon, ha a nyugalom napját gyönyörűségesnek hívod, az ÚR szent napját dicsőségesnek, és azzal dicsőíted, hogy abbahagyod munkáidat, nem keresed kedvteléseidet, és nem tárgyalsz ügyeidről. 14. akkor gyönyörködni fogsz az ÚRban, én pedig a föld magaslatain foglak hordozni, és táplállak ősödnek, Jákóbnak örökségében. Az ÚR maga mondja ezt.

Amikor felismerjük ezt, és már nem a saját vágyaink fognak vezetni, hanem az Úr felé való szolgálat vezet bennünket békességünk lesz. Megáll életünkben az öngyilkos rohanás és kincseket gyűjtünk a mennyben.

Ezt az utat készítette elő nekünk Jézus Krisztus, aki halálával és feltámadásával helyet készített számunkra. Engedjük át szívünket, életünket szeretetének, kegyelmének és fogadjuk el vezetését, hogy vele élhessünk az örök életben.

bacsipista

Egy gyermek üzenete szüleihez


Egy gyermek üzenete szüleihez

Ne vegyél nekem olyan dolgokat, amelyekre Te hiába vágytál.

Ne érezz bűntudatot, ha nem tudsz megadni nekem mindent, amire fáj a fogam. Néha csak azért kérek valamit, hogy láthassam, hol a határ.

Add nekem az idődet!

Kérdezd meg, mi történt az iskolában! Beszélgess velem arról, hogy mit gondolok! Érdeklődj afelől, hogyan oldom meg feladataimat!

Taníts engem a jóra!

Mondd el, mi a rossz! Vitassuk meg terveinket! Bátoríts választásaimban! Dicsérj, ha megérdemlem! Terelj jó útra, ha tévedtem!

Higgy nekem, bízz bennem!

Irányításoddal jó utat fogok választani. Ha magam mellett tudlak, nem csatlakozom bandákhoz, távol tartom magam az alkoholtól és a drogtól.
Magyarázd meg nekem a gyógyszerhasználat szabályait, és figyelmeztess a droghasználat veszélyeire!

Szeress, és hagyd, hogy szeresselek!

Szeress akkor is, ha rossz vagyok! Mutasd ki szeretetedet még abban az esetben is, ha nem tetszik neked a viselkedésem!

Bocsáss meg nekem!

Fejezd ki megértésedet tévedésemkor! Add értésemre, hogy mindig van esély az újrakezdésre! Engedd meg, hogy tetteimért én vállaljam a felelősséget! Javíts ki, mondd el, ha tévedtem, de sose tedd ezt mások előtt! Kérlek, sose hasonlíts másokhoz, különösen ne a testvéreimhez!

Büntess meg, ha rosszat teszek!

Ismerd el, ha jót cselekszem!

Ne parancsolj nekem, kérj tőlem!

Ez összetartozásunk érzését jelenti számomra. Ha megkérsz valamire, boldogan megteszem. Bánj velem úgy, mint a legjobb barátoddal!

Figyelj rám, ha szeretnék megbeszélni veled valamit! Még csak gyerek vagyok, de nekem is vannak gondjaim, aggodalmaim. Tiszteld bánatomat, fájdalmamat!

Mondd sokszor, hogy szeretsz engem!

Erősíts meg abban a tudatban, hogy különleges vagyok, és mindig szeretni fogsz, bármi történjen is! Mindenekelőtt tanítsatok a szeretetre, a hitre, az emberek, az országunk tiszteletére!

 

 

Jézus mondja:
“Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket
,
mert ilyeneké az Isten
országa.”

(Lk 18:16)
A fentieket valamikor régen a webről másoltam. Elgondolkodtam a felsoroláson, hogy gyermekként mennyire ugyanezek a gondolatok voltak bennem is. Ezért gondoltam, hogy megosztom, és ki-ki vonja le belőle maga számára azt amiben változtatnia kell. Ezek a sorok nem csak a szülőkhöz, hanem a nagyszülőkhöz is szólnak. Ha egészséges lelkületű gyerekeket akarunk megunk körül látni, érezni akkor ezeket a kéréseket vegyük komolyan.